2009-02-28

Tanácstalan vagyok

Február 2009/ Ezt muszáj lejegyeznem

Ahhoz hogy megértsétek miért is vagyok tanácstalan , visszatérek már korábban leírt gondolataimhoz...a fenti rá utal. Szóval, nálunk ez a rendőrfélelem , átalakult egy fóbiává, hiszen újjaban már a szemetes autóktól is, a taxisoktól is fél a lányom és én nem tudom mit kezdjek ezzel...azt mondja senki se ilyesztette ilyesmivel, egyszerűen nem tudja kontrolálni magát, lemerevenedik amikor egy ilyen "hatósági autót "lát vagy hall és keservesen, nagyon hosszasan sír, és kéri hogy vegyük ölbe:(...(enyhe 27 kg).Újjabban a sötétben is fél, ha este megyünk hazafele mindig kérdi hogy mikor érünk már haza, erősen szorítja a kezemet. Hiába nyugtatom, nem sikerül...miután hazaérünk ő zárja be az ajtót és lefekvés előtt még megnézi hogy jól bevan- e zárva...Kezdek kétségbeesni , mert ma azt mondta nekem hogy ő többet nem is akar kimenni a házból, üljünk csak benn egész nap :( Vajon ez egy átmeneti periódus ? Ha igen, akkor hogy segíthetek rajta?

2 megjegyzés:

Bogi írta...

Nagyon szíven ütött, amit írtál, Tünde. Talán azért is, mert eszembe jutott, hogy kislányként én is rettentően félős voltam, és többnyire éjszaka riadtam fel, vagy nem mertem elaludni. Akkoriban persze még nem létezett a pszichológia, de szerencsére, ma már elérhető, ezért valószínűnek tartom, hogy egy gyerekpszichológus jó tanácsokat tudna adni, hogy Dóri ne féljen annyira.
Egyébként amikor minket tavaly januárban megtámadtak a lépcsőházban (ketten voltunk Marcival), másnap én nem mertem elindulni sétálni. A fiam persze rögtön kapcsolt, hogy miért nem, és azt mondta: Anya, most biztos nem fog minket senki bántani. – És ha mégis? kérdeztem én. – Hát, akkor te majd jól felpofozod. – Na, ennyit a feltétlen gyermeki bizalomról... :)

Tünde írta...

Ügy dÖntöttem kipróbálok egy úgymond jól működő terapiás technikát...a bábozást, remélem fog műkődni...az eredményekről majd beszámolok. Ha ez se megy akkor még marad a gyerekrajzos munka...szorítsatok:(Eddig azért idegenkedtem ezektől mert azt mondják nem jó saját kölyködet gyógyítani...na majd meglátjuk.